Gegagónia

Jaj, miért büntetsz engem balsors?

Nyomorúságom ellenére mindig kifarsolsz.

Gyász és szenvedés a bérem.

Az életem Köszönöm!

Többé nem kérem.

Miért? Jaj, szegény fejemnek,

a szerelem a pénz, hiánycikkek kellenek.

Nem elég ami Van s tudja aki ismer.

Hátamon a korbács nyoma...

Isten bottal is ver!

Ráadásul még igénylem sőt szeretem a bánatot,

nehéz az én keresztem.

Jó  erősen érzem a vállamon.

Még az is szarul esik, hogy a kínomat olvassák.

Átok ez az élet, nincs rá orvosság.

2014.11.21. R.T.

A teremtővel másképp

Mikor eggyé válsz önmagaddal az ős teremtővel.

Ő megtölt maggal, valódi erővel.

S eljő a hőn vágyott, szentséges aktus.

Csak légy csendben, éld át az orgazmust.

A két külön már együtt áll, mint ősidőkben volt.

Magad hajolsz magad fölé, érzed, ez morbid volt...

2014.11.21. R.T.